Az aranyeső (Laburnum) egy lombhullató cserje vagy kis fa, amelyet látványos, hosszú, aranysárga fürtvirágzatai miatt ültetnek dísznövényként. Nem tévesztendő össze a köznyelvben sokszor szintén aranyesőnek nevezett aranyvesszővel (Forsythia), amely egy virágzó díszcserje és virágai nem csüngőek. Az aranyeső (Laburnum) különösen tavasszal és kora nyáron nyújt lenyűgöző látványt, amikor csüngő virágfüzérei szinte beborítják a fát. Az aranyeső természetes élőhelye Közép- és Dél-Európa hegyvidéki területei, de dísznövényként világszerte elterjedt.
Az aranyeső (Laburnum) 3-7 méter magasra növő, laza koronájú cserje vagy kis fa.
- Levelek: Összetett levelei három levélkéből állnak, színük üde zöld, amely nyáron is díszítő hatású.
- Virágzás: Legjellegzetesebb díszértéke 30-50 cm hosszú, aranysárga, lecsüngő virágfüzérei, amelyek május-júniusban nyílnak, és kellemes illatot árasztanak.
- Termés: A virágzás után lapos, barna hüvelytermés fejlődik ki, amely a növény mérgező magjait rejti.
Az aranyeső látványos virágzása miatt szoliter növényként, fasorokban vagy kisebb csoportokban is ültethető. Kertekben és parkokban a pergola vagy lugas fölé futtatva különösen mutatós, mivel virágfüzérei aláomló aranyzuhatagot alkotnak.
A díszítőértéke mellett az aranyeső jó méhlegelő, így segíti a beporzó rovarok munkáját. A fa fája kemény és tartós, ezért egyes helyeken famegmunkálásra is használják.
